banner

  • BENK története
  • Egészségügy
  • Könyvtár

Benk története

Benk személynév eredetű helynév-Benedek vagy Benjámin névből származtatják kicsinyítő képzővel. A község eredete visszanyúlik a 11. századig. Nevét a hagyomány szerint Benke nevű lakosától kapta, aki elsőnek települt ide. Két tanyája volt, Baráterdő tanya és Benki tanya. A vízjárta területen halászattal, pásztorkodással, földműveléssel, állattartással, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A falut gyakran pusztította árvíz és tűzvész. 1865-ben szabályozták a Tiszát. A 20.század első felében növekedett a lakosság, majd 1970-től a városok felé irányuló elvándorlások miatt indult csökkenésnek és csúszott vissza az 1920-as évek népesség számára. Mándok társközsége volt 1990-ig. A század elején a Tiszai járáshoz, majd 1950-től a Kisvárdai járáshoz tartozott, mint az egyik legkisebb település. A falunak már 1332-ben volt papja, egy pápai tizedjegyzék említi. Templomáról hagyományként ismerjük, hogy Óbenken volt egy fából készült templom, melynek szószéke egy nagy fa tőkéje, lépcsőül pedig a gyökere szolgált. Lakóházakkal együtt egy hatalmas árvíz miatt beleszakadt a Tiszába. A három harangból egyet sikerült megmenteni. Felirata: ”Inhamoren Dei fuditmeGeorgiaszwierinEpperiesine 1652”. A harang átmérője 31cm, az eperjesi Wierd György öntötte 1652-ben. A mai református templomot 1804-ben kezdték építeni, de sok nehézség miatt csak 1834-ben folytatták újból a munkát. Tornyát 1851-ben emelték. Homlokzatai tornyos, egyszerű, klasszicista stílusú teremtemplom. A templomot 2000-ben felújították, új padokat kapott és mennyezeti alakításokat végeztek rajta. Műemlék jellegű. A lakóházak fedésére szalmát és nádat használtak. Korábban a szabadkéményes konyhából fűtötték a csonkakúp szerű búbos kemencét, később a szögletes konyhakemence váltotta fel-ez mára már eltűnt. Napjainkban nagyrészt a cserépkályhás, egyéni vezetékes központi fűtés jellemző, mely vegyes vagy gáztüzelésű kazánokból történik, de elterjedt a konvektoros gázfűtés is. A melléképületek (kamrák, istállók) a lakóházhoz kapcsolódóak, vert falúak és nyeregtetősek. Ma az épületek cseréppel és palával fedettek. A csűr az udvart lezárva annak a végén keresztbe állt, ez ma már ritka. A települést körbeöleli a Tisza folyó, mely nagyon szép látványt nyújt az odalátogatóknak. Az 1980-90-es években a Tisza túra fő állomása volt Benk, amikor magyar és külföldi turisták egyaránt megfordultak a faluban. Benk Község Tisza-parti település a Beregi-síkságon, Nyíregyházától észak –keletre, mintegy 70 km, Záhonytól 22 km távolságra található. A 4-es főútról Tuzsérnál leágazó alsórendű úton közelíthető meg, a legközelebbi vasút állomás a Záhony-Mátészalka vasútvonalon Mándok. Lakónépessége 482 fő. A Polgármesteri Hivatal 2013. március 1-ével a törvényi előírásoknak megfelelően 2000 fő alatti kistelepülés révén társulási megállapodást kötött az Eperjeskei és Tiszamogyorósi Polgármesteri Hivatallal, így március 1-ével létrejött az Eperjeskei Közös Önkormányzati Hivatal, Benk pedig a kirendeltsége. Az infrastrukturális ellátás a szennyvízhálózat kivételével biztosított.

 

egeszsegügy

 

Könyvtár

Aktuális időjárás: Felhőkép

 

vilaghelyzete.com

vonatközlekedés


BENK Község Önkormányzat; 4643 Benk Petőfi utca 3.; Telefon: +36(45)701-804; E-mail: phbenk@gmail.com